Tizenegy
évvel ezelőtt fogalmazódott meg az Ugocsai Református Egyházközségek
Szövetsége megalakításának ötlete Halmiban: a régió presbitereinek a
találkozóját azóta minden ősszel megrendezik.
Vasárnap délután Halmiban rendezték meg az ugocsai református
presbiterek találkozóját, amelynek célja a történelmi tájegységben élő
egyházfik találkozása-ismerkedése, a közös gondok, problémák
megbeszélése és közös orvoslása, a presbiteri hivatás iránti felelősség
elmélyítésére.
A református templomban összegyűlt dabolci, kisbábonyi,
tamásváraljai, kökényesdi és természetesen halmi egyházfikat egy-egy
igével köszöntötte Varga Botond kisbábonyi és Simon Attila tamásváraljai
lelkész, majd Szilágyi István Róbert dabolci lelkipásztor prédikált.
Id. Fodor Lajos a házigazda gyülekezet nevében köszöntötte a
megjelenteket, majd Varga Attila egyházkerületi főgondnok a Világiak az
egyház szolgálatában címmel tartott előadást. Az
alkotmányjogász-főgondnok a reformációra visszatekintve, Kálvin János
egyházszervezői munkásságát mutatta be, aki a világiakat is bevonta az
egyház szolgálatába. A francia származású svájci reformátor, keresztény
tudós, a kálvinizmus névadója, „a legnagyobb elme és a legjobb szervező”
a reformáció vezéralakjai között, aki megteremtette Genfben az
„istenfélő város tökéletesen működő prototípusát”. Kálvin elsősorban
teológiai és egyházszervezői munkássága miatt nevezetes, de fontos
szerepet játszott a francia irodalmi nyelv kialakulásában is. Alig
huszonhat éves korában írt fő műve, amelyet aztán egész életében
bővített és átdolgozott, az Institutio Christianae religionis („A
keresztény vallás rendszere”), illetve az általa felállított genfi
egyházszervezet Európa-szerte mintaként szolgált a református egyházak
megalakulásához. A vallástörténeti szemponton túlmenően Kálvin azzal is
hatott a nyugati kultúrára, hogy megváltoztatta a munkaszemléletet,
ideológiai alapot biztosítva a kapitalizmus fejlődéséhez. Az egyházi
szervezet átalakítása során Kálvin túllépett a katolikus egyházszervezet
kritikáján; munkássága arra irányult, hogy a Szentírás elvein alapuló
szervezetet létesítsen. Az Institutio-ban leírtaknak megfelelően a
látható egyház a hívek összessége, akik tisztelik Istent és Krisztust,
felveszik a keresztség szentségét, az úrvacsora vételével bizonyítják az
igaz hitben és a szeretetben való egységet, valamint az Ige szavának
engedelmeskednek. Ennek a látható egyháznak a részei az egyes
gyülekezetek, amelyek jogilag önállóak. A gyülekezet tagjai egymással
egyenlők, az egyházi hatalom forrása a gyülekezet akarata, az egyházi
tisztségeket pedig választás útján töltik be. Az egyházi hatalom
gyakorlói egyrészt az igehirdetők, másrészt a nép soraiból választott
presbitérium. A presbitérium feladata pedig az egyház anyagi és szellemi
ügyeinek gondozása mellett az egyházi fegyelem ellen vétők megbüntetése
is – hiszen a kálvini egyház jellemző vonása a szigorú egyházi
fegyelem.
Az érdekfeszítő előadás után – szolidaritást vállalva a Háromszéken
zajló nagy meneteléssel – a Székely himnusz eléneklésével, majd
természetesen az 55 – 60 vendégnek kötetlen beszélgetési lehetőséget
biztosító szeretetvendégséggel zárult a presbitertalálkozó. (forrás:www.magyar-hirlap.ro )
