2012. november 30., péntek

Isten szava hozzánk!

"És megszabadít engem az Úr minden gonosz cselekedettől, és megtart az ő mennyei országára; a kinek dicsőség örökkön örökké! Ámen." (2Tim. 4,18)

Egy olyan ember biztos tudása és szívében érzett bizalma keres minket, hogy erősítsen példájával, aki nem akármilyen helyzetben fogalmazza ezt meg. Rómában, házi őrizetben, életveszélyben, magányosan fogalmazza meg hitét. Úgy néz ki, hogy a világi hatalom és Isten hatalma ütközésében, a világi hatalom erősebbnek bizonyul. Pál azonban nincs elkeseredve, nem adta fel, nem hátrált meg.

Ki sem kell lépned otthonodból, mert már ott is eluralkodik rajtad az érzés: a világ gonosz cselekedetei győzelmet fognak hozni. Nem mérséklődik a generált vagy valós gazdasági válság, nem enyhül az emberi rosszindulat, irigység, ami megmérgezi kapcsolatainkat, egyre nagyobb méreteket ölt a reménytelenség. Folytathatnád azokkal a személyes érzésekkel, amelyek éppen most töltik be lelkedet. Hogyan sikerülhet ezektől megszabadulni? Miként érhetek el arra a hit-szintre, mint Pál?  

Saját és mások Isten-tapasztalatai valamint az Úr ígéretei emelték erre a szintre. "Megszabadultam az oroszlán szájából"- mondja az előző versben, mint Dániel. Jézus azt ígérte: minden napon vele lesz! Eszébe jutott, miként menekült meg a háborgó tengerből, hogyan maradt életben megkövezése után. Higgy te is az Úr ígéreteiben, lásd meg, miként tartott meg másokat is, jussanak eszedbe életedből azok az alkalmak, amikor Isten megjelent és megszabadított. Akkor megerősödik benned a hit és te is dicsőíteni fogod a mindenható Urat! Ámen.

2012. november 29., csütörtök

Isten szava hozzánk!

"Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok: de hű az Isten, a ki nem hagy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek; sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek." (1Kor. 10,13)

Ahogy felébredsz, a kísértés már ott ül az ágyad szélén, ott van a konyhában, kikísér az ajtón, ott van az utcán, a munkahelyen, a munkában, a pihenésben, mindenhol. Honnan tudhatod? Onnan, hogy bármire gondolsz, mindig kínálkozik  másik lehetőség is. Úgy indulsz, hogy benned van a vágy, az akarat, a szándék, hogy ma mindenben az Urat szolgálom, de ha kényelmetlen is, be kell vallanod Krisztus óvó szavának valóságát: "a lélek ugyan kész, de a test erőtelen." (Mk. 14,38) Sőt, van úgy, hogy a lélek is gyenge!

Ne keseredj el, mert Isten azzal biztat, hogy határt szabott a Kísértő hatalmának. Nem győzhet feletted, de próbára tehet. Te azonban legyőzheted, ha Istenre figyelve, engedve a Szentlélek erős irányításának rátalálsz a szabadulás útjára. Ki lehet térni a kísértés elől, bármilyen nehéz is legyen, hisz Isten másik ajándéka, hogy ad türelmet elviselni az édes kísértés nélkülözését. Fogadd meg Jézus Krisztus tanácsát "vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne jussatok...". (Mk. 14,38) Ámen.

2012. november 28., szerda

Isten szava hozzánk!

"Mert a ti napjaitokban, pártos ház, szólok egy szót és megcselekszem, ezt mondja az Úr Isten!" (Ez. 12,25)

Közeledve az év vége felé egyre sűrűbben találkozunk a maja próféciával, mi szerint ez az esztendő határvonal a jelenlegi világ és emberiség számára. Sokan világvégéről beszélnek, társadalmi átalakulásról, sokak pusztulásáról. Úgy érzem egyre több ember komolyan veszi a jövendölést. Ki tudja? - lehet beteljesül.

Ezek között a gondolatok között kijózanító nyíltsággal és határozottsággal szólal meg az Úr Isten. El kell gondolkoztasson mindannyiunkat. Miért van az, hogy egy bár bizonyítottan fejlett, de már nem létező társadalom próféciája ennyire meghatározza az emberek gondolkodását, életfelfogását, jövendőlátását, de a Szentírás próféciái felett még a keresztyén ember is könnyen átsiklik?  

"Izráel háza ezt mondja: A látás, melyet ez lát, sok napra való, és messze időkre prófétál ő." (Ez. 12,27) Nem veszik komolyan a prófétát, sem az ő elküldő Istenét. Amit mond, lehet, hogy majd meglesz, de egyelőre nem kell vele foglalkozni, nem kell azzal számolni, hogy az Úr Isten ma beleszól a dolgok menetébe. Istentől elpártolt gondolkodás ez. Óvakodjunk ettől a hamis és félrevezető gondolkodástól. Töltsük úgy ezt a napot is, mint akik komolyan vesszük, hogy Isten minden napnak és időszaknak egyedüli meghatározója. Azzal a hittel tegyük dolgainkat, hogy Ő ma is megcselekszi, amit megígért, akár ítélet, akár kegyelem legyen az. Ámen.

2012. november 27., kedd

Isten szava hozzánk!

"Jézus pedig felele néki: Minden parancsolatok között az első: Halljad Izráel: Az Úr, a mi Istenünk egy Úr.
Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat.
A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat." (Mk. 12,29-31)

Akár beismeri az ember, akár nem, de attól még igaz, hogy szereti, ha megmondják neki, mit kell tennie, mit várnak el tőle, hogyan kell dolgait elvégeznie. Sajnos sokszor sok "úr"-tól, sok iránymutatás és sok cél kínálkozik számunkra. Mit tegyünk?

Jézus felel nekünk is. Az egyetlen Úr, aki minden hatalommal bír, az az Isten! Az általa megszabott úton kell járni, hogy a legcsodálatosabb és legóhajtottabb célba, az örök létbe átléphessünk, amihez itt a földön is a boldogság lépcsője vezet. Sokszor azonban olyanok vagyunk, mint az öregek, akik olyan gyengék és erőtelenek testiekben, hogy nem tudnak fellépni a lépcsőfokokra segítség nélkül, bármennyire is van meg bennük az akarat. A lelki erőtlenségünk oka, hogy nem sikerül meglépni e két parancsolat lépcsőfokait. De ne keseredj el, mert ha látja benned a szándékot, az igyekezetet, hogy meglépd e két nagy lépcsőfokot, Ő "erőt ad a megfáradottnak, és az erőtlen erejét megsokasítja." (Ézs. 40,29) Ámen.

2012. november 26., hétfő

Isten szava hozzánk!

"Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése;" (Péld. 8,13)

Nem rég olvastam, hogy egy kortárs német festő egyik képét rekordáron adták el. Hatalmas pénzösszeget fizetett valaki egy olyan festményért, amelyet a sokszínűség, az összemosódott árnyak és formák jellemeznek. Tulajdonképpen mindenki azt lát benne, amit akar. A kor társadalma, szereti, elfogadja, sőt nagyra értékeli az összemosódott határokat. Ha nem így lenne, igyekeznénk szétválasztani, különválasztani a dolgokat egymástól.

Isten úgy segít ebben a helyzetben minket, hogy igyekszik behatárolni előttünk a dolgokat. Figyelmeztet, hogy tudnunk kell különválasztani a fehéret a feketétől, hogy ne legyenek szürkék a mindennapjaink. Mennyire világosan fogalmazza meg, hogy milyen kell legyen az ember: aki féli az Urat, gyűlöli a rosszat! Aki felismerte az Isten iránta való szeretetét, aki viszont szereti az Urat, mert megérezte, hogy Ő előbb szeretett minket, az gyűlöli a rosszat. Nem azt mondja, hogy nem kedveli, nem azt mondja, hogy nem szimpatizál vele, nem azt mondja, hogy nem tolerálja, hanem gyűlöli, iszonyodik tőle, pokolba kívánja. Segítsen minket az Isten, hogy az összemosódott értékek világában, mi tudjuk megőrizni a magunk életében a krisztusi értékeket. Ámen.

2012. november 25., vasárnap

Isten szava hozzánk!

"Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodadolgokat cselekedett" (Zsolt. 98,1)

Érdemes elgondolkodni ezt az igét elolvasva, hogy vajon ennek és más éneklésre való felszólítás, buzdítás eredménye az énekeskönyvek, az ifjúsági és gyermekénekek több ezer éneke? Vagy valami belső, belénk kódolt, akaratlanul is feltörő isteni ajándék az éneklés vágya? 

Az éneklés majdnem egyidős az emberiséggel, és megnyugtat, ellazít, képessé tesz arra, hogy önmagunk legyünk és kiteljesedjünk. Sőt a legújabb orvosi eredmények azt bizonyítják, hogy az éneklés enyhíti az agyban és az izmokban lévő feszültséget, így időleges nyugalmat és békét tud adni a szervezetnek. Ebben az állapotban pedig sokkal inkább képesekké válunk megélni kapcsolatainkat az emberekkel és Istennel.

Énekelve Istennel beszélni azt jelenti, hogy jobban át tudod adni magadat ennek a kapcsolatnak. Sikerül igazán és őszintén kifejezni azt a hálát, amit a csodás cselekedetei gerjesztenek benned. Ezt érezhette meg a zsoltáros is, aki tapasztalatát ma megosztja veled, hogy segítsen jobban meg- és átélni az Istennel való kapcsolatodat. Ámen.

2012. november 24., szombat

Isten szava hozzánk!

"Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam." (Zsolt. 22,3)

Igen álszent embernek kell lennie annak, aki azt mondja, hogy még nem fogalmazódott meg szívében ez a gondolat, vagy nem hagyta el ajkát ez a fájdalmas kijelentés. Egy nagyon emberi állapot rejlik e mögött a megfogalmazás mögött. Egy olyan élethelyzet, a melyet az úgynevezett sötét felhőkkel azonosítunk életünk egén. Gyász, betegség, elhagyottság, gyengeség, egyedüllét, reménytelenség, kilátástalanság vagy nevezzük bármi másnak. Ezek az állapotok mindenhol fellelhetők.

Nem hitetlenséget takar ez az ige, hiszen a hitetlen embernek nem fáj, nem is fájhat, hogy elhagyta Isten, hogy nem hallgatja meg - mondja Ravasz László. Inkább egy olyan állapot ez, melyben edződik a hitünk. Fáj, hogy nem oszlanak a sötét fellegek felettünk, nehéz elviselni, azt hogy nem múlik el a fájdalom, de mindeközben ott belül, lehet csak a lelkünk legmélyén, de tudjuk, hogy a viharfelhők fölött süt a nap. Az Isten világosságának ereje egyszer biztos megtöri a sötétséget. Jó ezzel a reménységgel és biztatással élni, mert még ha néha el is uralkodik rajtam az igében megfogalmazott megragadó érzés, megkötni nem tud, hisz nekem van Istenem! Ámen.

2012. november 23., péntek

Isten szava hozzánk!

"És vévén a poharat, és hálákat adván, adá nékik; és ivának abból mindnyájan; És monda nékik: Ez az én vérem, az új szövetség vére, a mely sokakért kiontatik." (Mk. 14,23-24)

Manapság, ha két fél meg akar egyezni valamiben, akkor hosszú szerződéseket írnak, amelyben aprólékosan részletezik, hogy kinek mi a joga és a teljesítési kötelezettsége. Biztosra akarnak menni, mégis egyre több a szerződésszegés,  vagy a "jogi a kiskapu", amelyek által ki lehet bújni a kötelezettségek, felelősségek alól. Ha régen is volt, de működött, hogy az ember szava és esetleg egy jelképes cselekedet volt, ami szentesítette a szerződést, a megállapodást. Mégis jobban működött, mert mindkét fél komolyan gondolta, hogy a jövőre nézve a megállapodás biztosította a megmaradást, a jólétet, így a boldogabb életet.
 
Ma Jézus arra emlékeztet, hogy Ő is kötött egy szövetséget a világgal. Ebbe a szövetségbe bár mindenki beléphet, de sajnos nem mindenki érzi, hogy jövendője, boldogabb élete, földi és örök megmaradása e szövetségtől függ. Ebben a szövetségben mindenható hatalmát, melyet kizárólag a szeretet fémjelez, kínálja fel az embernek. Akkor ott csak a kimondott szó és a pohár jelképe szentesítette a szövetséget, de később, mert Isten ismeri az embert, Szent Írásban ezt megerősítette. Olvasd, lepődj meg, hogy ez a szerződés kizárólag a te javadat szolgálja! Jézus nem szegi meg a szerződést, ne tedd te sem, mert ez örökké és örökre neked, rólad szól. Ámen.




2012. november 22., csütörtök

Isten szava hozzánk!

"És mondá Mózes: Kérlek, mutasd meg nékem a te dicsőségedet." (2Móz. 33,18)

Lehet, csak idegpályáim árnyékában megbújó önzésem sugallatára, de amikor a mai igét elolvastam, azt éreztem: igen, ma nagy szükségem van arra, hogy Isten megmutassa a maga dicsőségét életemben, életünkben. Fontos, egzisztenciális gondokkal kell ma szembenéznem, mind testi, mind lelki értelemben. Nagy szükségem van Istenre! De gondolom benned is ugyanezt az érzést váltotta ki. 

Figyeld, Mózes nem parancsol, elvár, utasít, hanem kér. Kérni pedig lehet, hisz maga Krisztus ígéri: "aki kér, mind kap." (Mt. 7,8) Ezzel a biztatással, hittel kérem Istent mutassa meg az ő dicsőségét. Legyen jelen a mai nap velem, veled, közöttünk az Ő összes isteni jellemvonásával. Hadd érzékeljük mindnyájan az Ő jelenlétének súlyát. Így, mint teher alatt a pálma, hadd növekedjünk úgy testiekben, de leginkább lelkiekben, hogy holnapunkat és örök jövendőnket reményteljesen várhassuk. Ámen.


2012. november 21., szerda

Isten szava hozzánk!

"Mert azért fáradunk és küzdünk, mivelhogy reménységünket vetettük az élő Istenben, a ki minden embernek megtartója, kiváltképpen a hívőknek." (1Tim. 4,10)

Egy újabb nap, ami ránk vár. Azért fáradunk és küzdünk, mert felelősségeink, vállalásaink, ígéreteink, esküink vannak. Azért teszünk meg inunk szakadtáig mindent, mert gyermekeink, házastársaink,szüleink, testvéreink, barátaink, felebarátaink vannak. Nehéz nap lesz ez is, de tudjuk, hogy tartozunk a ránk bízott embereknek. Ez a dolgunk, nem tehetünk másként. Emellett Isten gyermekeiként, ha tudunk rá időt szakítani, ha lesz megfelelő alkalom, teszünk majd Isten ügyében is valamit.

Pál nem azt mondja, hogy Isten ügyéért is küzdünk és fáradunk, pedig emellett voltak nekik is mindennapi "e világi" feladataik is. Nem választja külön a kettőt, hisz nem is lehet. Úgy végzi feladatait, ami fáradságos küzdelem, hogy mindenben, amit meg kell tennie, Isten akarata váljék láthatóvá. Teszi ezt azért, mert az élő Istenbe vetette reménységét, aki minden embernek magtartója. Ő az emberi egzisztencia biztosítéka. Leginkább nekünk - mondja, ebben hívő embereknek! Ez egy igazi energia forrás. Fáradj és küzdj hát ma is ezzel a reménységgel, és hadd látsszon meg minden e földi élethez tartozó cselekedetedben, viszonyulásodban az Isten dicsőítése. Ámen.

2012. november 20., kedd

Isten szava hozzánk!

"...tedd meg magadért mind azt, a mi csak kezed ügyébe esik, mert az Isten veled van." (1Sám. 10,7)

Micsoda felhatalmazás! Milyen bátorító is ez az ige, hiszen így nyugodtan megtehetem, amit elterveztem. Elérhetem kitűzött céljaimat, hiszen az ezekhez vezető úton bármit felhasználhatok, "ami kezem ügyébe esik". Isten felhatalmaz arra, hogy cselekedjem kedvem szerint, hiszen a cél szentesíti az eszközt. Kiragadva a Szentírás egészéből ezt az igét, valóban ráléphet az ember a keresztyén szabadosság útjára, ami csábító és kívánatos.

Ezt a mondatot, Sámuel mondja Saulnak, amikor királlyá keni, de előtte az is elhangzik: "az Úrnak lelke reád fog szállani (...) és más emberré leszel." (1Sám. 10,6) Az Isten által átformált embernek szól ez a felhatalmazás. Akkor, kizárólag akkor tehetsz meg mindent magadért, családodért, a rád bízottakért, úgy hogy az Isten veled legyen ezekben a cselekedetekben, ha szava és Szentlelke munkálkodik benned és ő helyezi utadba a módokat és módszereket. Isten felhatalmazás így szabadságot ad a jóra, a szeretetre, az önfeláldozó életre. Így legyen. Ámen.

2012. november 19., hétfő

Isten szava hozzánk!

"Nincs hozzád hasonló, Uram! Nagy vagy és nagy a te neved a te hatalmadért!" (Jer. 10,6)

Kiben bízhatok? - fordul meg a fejedben igen sokszor. Ki az, aki segíthet, akitől várhatom, hogy megoldásra váró feladataimban segítő kezet nyújt? Tulajdonképpen mihez vagy kihez igazítsam mindennapi teendőimet, ha boldog vagy legalábbis boldogabb holnapot szeretnék építeni magam, családom, egyházam, népem számára? A lehetőségek kavalkádjában nehezen igazodnak ma el az emberek.

Jeremiás idejében, a kor szokásai szerint Isten választott népe is választhatott, hogy melyik bálványhoz forduljon. A pogányság gazdag tárháza nyitva állt előttük. Éppen úgy, ahogy ma is előttünk áll a legújabb kor megannyi segítséget és lehetőséget kínáló idolja. Lehet már többet is kipróbáltál és megvannak a magad tapasztalatai.

Igénkben a próféta is megosztja velünk a maga tapasztalatát. Neki olyan Ura van, akihez nincs hasonló, aki hatalmával olyan nagy névre tett szert, hogy ezt a nagy nevet évezredek óta sokan választják maguknak. Ezt az Urat bátran lehet választani, hozzá lehet igazítani életedet, mert akik benne bíztak, soha meg nem szégyenültek! És ezután is, "a kik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!" (Ézs. 40,31) Ámen.

2012. november 18., vasárnap

Isten szava hozzánk!

"Mi pedig, a te néped és a te legelőd nyája, hálát adunk néked mindörökké, s nemzedékről-nemzedékre hirdetjük a te dicséretedet!" (Zsolt. 79,13)

Nem egyszer megtörténik velünk az, ami ebben a zsoltárban ma előttünk áll. Egy lehetetlen helyzetben, amelyben hosszabb-rövidebb ideig reménytelenül keressük a kiutat, egyszer csak, mint valami villámlás, eszünkbe jut a megoldás, a kivezető út tisztán és világosan megnyílik előttünk.

A zsoltáros elkeseredetten szemléli, hogy a választott nép még mindig  elszenvedője kell legyen az isteni igazságszolgáltatásnak. Nagy nyomorúságban vannak, amelyben nem jó lenni. Hát oda áll Isten elé és segítséget kér. Nincs is ezzel baj, hisz ez nem egy nehéz feladat. Ezt mi is tudjuk, ezt te is tudod, sokszor gyakoroljuk. Csakhogy, most másképpen áll Isten elé. Biztosan sok ima elhangzott már a szabadulást kérve, de nem így! A nagy felismerés éppen ebben az utolsó versben ismerhető fel. Nem felejti el, hogy az Istennel való szövetségben, nem csak az Úrnak van kötelezettsége, hanem a népnek, és ezáltal az egyénnek is. 

A mi feladatunk sem más, mint annak elismerése, hogy az Úré vagyunk, akik mit is adhatnánk egyebet neki mint hálánkat és dicséretünket. Ezt nekünk sem ma, sem máskor, nem szabad elfelednünk, hogy megláthassuk a sötétség után a világosságot! Ámen.


2012. november 17., szombat

Isten szava hozzánk!

"Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted: Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura!" (Zsolt. 69,6-7)

Nagyon jó, hogy Dávid szembesít minket egy olyan tévúttal, téveszmével, ami komoly fenyegetést jelent Isten Anyaszentegyházában. A keresztyén egoizmus egyre nagyobb méreteket ölt. Keresztyén emberek esnek abba a hibába, hogy megfeledkeznek arról, hogy bűneik, hibáik, tévedéseik, gyengeségeik, megalkuvásaik másokra is hatással vannak. Nincs több millió Isten-út, csak egy, amelyen több millióan együtt járnak!

Dávid aggódó szeretettel túl tud nézni önmagán és meglátja, hogy saját hibái miatt, talán másoknak is kell szégyenkezniük a világ előtt, vagy éppen mások Isten-követése gyengül.

Lelkipásztoroknak elől, de nyomukban presbitereknek, gyülekezeti tagoknak ma sürgető módon és fokozottan kell vigyáznunk életvitelünkre, hogy azok akik között élünk, dolgozunk, szolgálunk, ne miattunk szégyenüljenek meg Isten és ember előtt. Ha mégis megtörténne, hát legyen szánkon Dávid királynak ez az imádsága, hogy ha mi már képtelenek lennénk a jóra, Isten szava és Szentlelke segítsen teljesíteni a Felségesnek akaratát! Ámen.


2012. november 16., péntek

Isten szava hozzánk!

"Felele az és monda: Egy ember, a kit Jézusnak mondanak, sarat készíte és rákené a szemeimre, és monda nékem: Menj el a Siloám tavára és mosódjál meg; miután pedig elmenék és megmosakodám, megjöve látásom." (Jn. 9,11)

A Krisztus által megváltoztatott ember manapság is ugyanezzel fog szembesülni. Megkérdezik tőle: hogyan változtál meg? A válasz pedig ugyanaz lehet minden esetben: pontosan azt tenni, amit Jézus Krisztus mond neked.

A változás lehetősége minden emberben ott van. Sok esetben még a változni akarás szorítása is, ha rejtve is, de megvan az emberekben. Mindannyiunknak van olyan hibánk, bűnünk, ami éppen úgy megkeseríti az életünket, mint ennek az embernek a vaksága. Ami szintelenné és ezáltal sokszor örömtelenné is teszi a mindennapjainkat.

Nincs két egyforma jézusi csoda, mert nincs két egyforma betegség, hiba vagy bűn. Az áldott orvos személyre szabott gyógymódot ad mindenkinek. Ez a vak ember nem sok kézen átment információ alapján ismeri meg a gyógyulás útját, hanem odamegy Jézushoz, hogy meghallgassa neki mit kell tennie, hogy meggyógyuljon. Te sem hallomásból vett hír hallatán gyógyulhatsz meg, hanem a Krisztussal való személyes találkozásban. Tedd pontosan azt, amit neked mond! Ámen.

2012. november 15., csütörtök

Isten szava hozzánk!

"Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; " (Zsolt. 16,11)

Az életünkben, amikor lassan, sorban elszakadnak a szülői felelősség kötelei, és megérzi az ember az önálló boldogulás ízét, a kezdeti eufória elmúlása után rádöbben, mennyire nehéz és mennyi veszélyt rejt ez a szabadság. Ilyenkor megkeres és megtalál mindannyiunkat az e világi bölcsesség: majd megtanít az élet!

Az élet valóban tanítómester. Megtanulsz farkastörvények szerint élni, amikor a falka védelmét élvezve, megszerezhetsz sok mindent. Nem feledkezhetsz el azonban arról, és nem is hagyják, hogy megkopjon benned az íratlan törvény: az erős életben marad, a gyengét veszni hagyják.  Rettenetes felismerés!

Dávid, amikor ezt az imádságot elmondja, már nem fiatal. Sokat tanult az élettől, megszerezte Uriás feleségének bájait is, de az öröm ürömmé változott életében. (2Sám. 11) Más tanító mestert választott, az Istent és mellette igazi, teljes örömöt talált. Segítsen Isten, hogy a Dávid példáját követve, mi is teljes örömre leljünk Isten útját követve, ma és mindenkor. Ámen.

2012. november 14., szerda

Isten szava hozzánk!

"Ha valaki istentisztelőnek látszik köztetek, de nem zabolázza meg nyelvét, sőt megcsalja a maga szívét, annak az istentisztelete hiábavaló." (Jak. 1,26)

Mint, ahogy van kirakat per, kirakat házasság, látszat barátság, éppen úgy van és működik a látszat vallásosság is. Nagy veszélyt rejt ez a valóság, hisz sok ember látszatvallásossága sajnos kirakat egyházat hoz létre. Ezért kell nekem és neked nagyon vigyázzunk, nehogy még magunkat is becsapjuk, elszédítsük. 

Vallásosságunk akkor erőtelen, sikertelen, eredménytelen és ezáltal értelmetlen, haszontalan, hiábavaló, ha nem tudjuk irányítani, kordában tartani vagy éppen fékezni beszédünket. Megannyi beszélgetésre kerül majd sor e nap folyamán. Vigyázzunk, hogy az anyanyelvünket csak arra használjuk, amire Isten ajándékozta nekünk. Legyünk ebben is Krisztus követők. 

Jézus, miután felemeli szavát a zsidók hitetlensége ellen, miután nem hallgatja el Istentől való elpártolásukat, így fejezi be beszédét: " én nem magamtól szóltam; hanem az Atya, a ki küldött engem, ő parancsolta nékem, hogy mit mondjak és mit beszéljek." (Jn. 12,49) Legyen így te életedben is! Ámen.

2012. november 13., kedd

Isten szava hozzánk!

"Mert a mint magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak az én utaim utaitoknál, és gondolataim gondolataitoknál!" (Ézs. 55,9)

Még sötét van. Felkattintom a kapcsolót és felizzik a villanykörte. Arra gondolok, hogy milyen nagyszerű dolog volt, hogy Thomas Edison édesanyja nem hallgatott gyermeke tanítóira, akik azt mondták képtelen tanulni. Nem fogadta el ezeket a gondolatokat, és az utat mit mutattak fia számára. Otthon tanította és bíztatta a tanulásra. Hitt Isten szeretetében! Most felkapcsolhatom a villanyt. Még jó, hogy Isten gondolatai valóban nem az emberek gondolatai.

Isten ezt nem egyszerűen kijelenti, hanem felszólít, hogy ezt vedd komolyan. Vedd komolyan, hogy amiként az égből hulló eső nélkül terméketlen, sivár és puszta lenne a föld, úgy a tőle jövő gondolatok nélkül ugyanúgy terméketlen, sivár és élhetetlen lenne az életünk. Hagyni kell, hogy Isten gondolatai az ő szaván keresztül vezessenek utunkon. Így életed eredményeinél megállapíthatod: én messze nem erre vártam, távolról sem ezt gondoltam. Még jó, hogy Isten szeretetére, az ő szavára és Szent Lelkének hangjára  hagyatkoztam. Ámen.

2012. november 12., hétfő

Isten szava hozzánk!

"Mert az Úr nem azt nézi, a mit az ember; mert az ember azt nézi, a mi szeme előtt van, de az Úr azt nézi, mi a szívben van." (1Sám. 16,7b)

Mielőtt kilépnénk házunk ajtaján többször is tükörbe nézünk. Tudjuk, hogy nem mindegy milyen a külsőnk, amikor az emberek közzé megyünk. Vigyázunk arra, hogy megjelenésünkben ne legyen kivetni való, mert megnéznek az emberek. Sokszor a külsőnket használjuk ahhoz is, hogy elnyerjük valakinek vagy valakiknek a tetszését. Tesszük ezt azért, mert ez egy jól bevált módszer a boldogulásunk útján. Az emberek között így el lehet érni több-kevesebb sikert.

Az Úr azonban ezt nem nézi. Őt nem érdeklik külsőségeink, pompáink, divatjaink. Nála így nem lehet elérni semmit. Ő azt nézi ami a szívünkben van, ami belül jellemez minket, amit a belülről fakadó szavaink, cselekedeteink mutatnak. Az Úr felhívja a figyelmünket, hogy földi és mennyei boldogságkeresésünk útján arra figyeljünk leginkább, hogy minden féltett dolognál jobban őrizzük meg szívünket, szívünk tisztaságát, mert onnan indul ki minden, ami az igazi, boldog életet jelenti. (Péld. 4,23) Ámen.

2012. november 11., vasárnap

Isten szava hozzánk!

"És szívet adok nékik, hogy megismerjenek engemet, hogy én vagyok az Úr, és ők én népemmé lesznek, én pedig Istenükké leszek, mert teljes szívükből megtérnek hozzám." (Jer. 24,7)

Jeremiásnak Isten két kosár fügét mutat. Az egyikben jó, ehető fügék voltak, a másikban pedig rosszak, ehetetlenek. Így szimbolizálta választott népét akkor. Isten azonban nem hagyja, hogy a rossz elrontsa a jót. Vigyáz a jókra. Bátorítást jelent ez az ígéret, hiszen egymásért és magunkért aggódva éljük a mindennapokat. Sokszor csak annyit látunk, hogy egyre több ember szíve, hite és élete elromlik. Egyre több Isten nélküli döntés születik, egyre több nem Isten szerinti jövőépítés zajlik, egyre többször azt tapasztaljuk, amit egy lelkipásztor nemrég így fogalmazott meg: Krisztus nincs ott egy egy családban, egy egy közösségben.

Isten azonban nem tétlen ma sem, mint ahogy soha nem volt az és nem is lesz. A hozzá ragaszkodóknak olyan szívet ad, olyan gondolatokat érzéseket, amelyek segítenek egyre jobban megismerni őt, hogy mi az övéi vagyunk, ő pedig a mienk. Ma is szólni akar hozzánk, hogy teremtő szava formálja szívünket, erősítse hitünket. A hitet, ami Hatalom Isten Tenyeréből! Ezzel a tőle kapott hatalommal képesek leszünk megállni a világ minden gonoszsága ellen. Ámen.

2012. november 10., szombat

Isten szava hozzánk!

"Vígasságnak és szabadulásnak szava van az igazak sátoraiban: Az Úrnak jobbkeze hatalmasan cselekedett!" (Zsolt. 118,15)

Legelőször egy idős lelkipásztor szájából hallottam szeretetteljes figyelmeztetésként: A parókia falai üvegből vannak. Ez az ige azonban arról beszél, hogy nem csak a lelkészi lakás falai vannak üvegből. Az Úr Isten, aki mindent lát és hall, és az emberek is, látják és hallják mi zajlik hajlékainkban. A tapasztalat azt mutatja, hogy az otthonokat nagyon sokszor nem a vigasság, hanem a szomorúság, a keserűség, a fáradtság, a háborúság, a békétlenség, a reménytelenség és a hitetlenség hangjai töltik be. Ha mégis vigalom van, ritkán van azért, mert megtapasztalták az emberek Isten szabadítását, hanem sokkal inkább búfelejtő és unaloműző mulatozás zajlik.

Az igazak, az igazságot tisztán látó emberek hajlékaiban azonban, sokszor van ott a szabadulás miatti vigasság szava. Tudják és látják, mint a zsoltáros is, hogy Isten az életükben hatalmasan cselekedett. Minden, amit sikernek, eredménynek, megoldásnak hívunk, az Isten munkája az életünkben. Van amiért vigadozz? Volt szabadulás? Hadd hallják! Ha még nincs, akkor ne felejtsd el, hogy Isten szüntelen cselekvő Úr, aki alkalmat ad majd arra, hogy a te hajlékodban is felcsendüljön a vigasságnak és szabadulásnak szava! Ámen.


2012. november 9., péntek

Isten szava hozzánk!

"...akár világ, akár élet, akár halál, akár jelenvalók, akár következendők, minden a tiétek. Ti pedig a Krisztusé, Krisztus pedig Istené." (1Kor. 3,22-23)

Ha magadba nézel biztosan találsz valami olyat, amit még nem birtokolsz, de olthatatlan lánggal ég benned a vágy utána. Az életünk végtelennek tűnő szenvedés, hisz azzal a természetünkből fakadó hiányérzettel kell élnünk, hogy valamiben vagy sok mindenben szegények vagyunk. Minden a tiétek - mondja Isten! Talán csak legyintesz, s azt gondolod: milyen jó is lenne.

Jó is volt, minden! (1Móz. 1,31) Ha valamiben valamelyikünk hiányt szenved, akkor az csak azért van, mert képtelenek vagyunk egymással megosztani a "mindent". Nem azt, mondja a mi Atyánk, hogy minden a tied, hanem azt, hogy a tiétek. Lehet-e minden az enyém is? - bújik meg bennem a gondolat. Igen, ha elkezdem megosztani az enyémet másokkal, ha nem akadályozom meg, hogy másoknak is jusson a "mindenből". Jó lenne megfordítani az életünk irányát, s nem az lenne a cél, hogy mit szerezzek magamnak, hanem az, hogy mit osszak meg másokkal. Így lehetne megérezni az örök élet kezdetét már itt, azzal a reménységgel, hogy "aki győz, örökségül nyer mindent." (Jel. 21,7) Ámen.





2012. november 8., csütörtök

Isten szava hozzánk!

"És azt mondjátok: Nem igazságos az Úrnak útja! Oh, halljátok meg, Izráel háza: az én útam nem igazságos-é? nem inkább a ti útaitok nem igazságosak-é?" (Ez. 18, 25)

Az igazság keresése egyidős az emberrel. Úgy vagyunk azonban ezzel, mint amikor a felhőket nézzük és egy egy felhő formában ki ezt, ki meg azt vél felfedezni. Gyermekként talán még vitába is szálltunk a másikkal, hogy amit lát az nem egy elefánt, hanem egy orrszarvú. Sokszor sajnos a saját igazságunk a legigazabb.

Isten az ő népével vitázik. A nép tudatlanságból vagy szándékosan, de rosszul értelmezi a második parancsolatot. Nem tetszik nekik, hogy Isten nem ad nekik igazat, nem áll melléjük a bosszúállás útján. Bizony nagyon veszélyes csapda, amikor nem értjük vagy félreértjük Istent! Amikor nem mi akarunk az igéhez igazodni, hanem az Isten szavát akarjuk terveinkhez finomítani, a saját utunkon talpunk alá simítani. A ma és  a holnap nagy kihívása megérteni Isten üzenetét, és aszerint rendezni minden utunkat. Kérjük ehhez a Szentlélek segítségét! Ámen.



 
 

2012. november 7., szerda

Isten szava hozzánk!

"Nagy örömest dicsekeszem azért az én erőtelenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék én bennem." (2Kor. 12,9)

Sok olyan közhely van tarsolyunkban, amiket akár naponként használunk, és még soha végig nem gondoltunk, mit is jelentenek. Ha megkérdezik, hogy vagy, gyakran azt válaszolod: köszönöm, nem dicsekszem. Nem dicsekszem, mert egészségi problémáim vannak, megélhetési gondok terhelnek, magamra maradtam, nem sikerül komolyabb eredményeket elérni a munkámban. Gyengén teljesítek. Tele vagyunk bizonyítási vággyal, mintha valami vagy valaki azt súgná: ha nem vagy rá képes, semmi vagy. A bennünk rejlő büszkeség ezt nem engedheti!

Pál beteg, gyenge, nehezen viseli, hogy gyengesége akadályozza a munkájában, az evangélium terjesztésében. Háromszor is kérte már Istent, hogy vegye ki belőle a betegség tövisét, de ez nem történt meg. Meg kellett tanulnia, hogy "a világ erőtleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket." (1Kor. 1,27) Ennek tudatában lehet dicsekedni, hogy Isten engem is kiválasztott, engem erőtelent is használ, és a Krisztus ereje által, mindenre van és lesz erőm! Dicsekedj ezzel! Ámen.

2012. november 6., kedd

Isten szava hozzánk!

"Óh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél." (Zsolt. 44,2)

Egy vesztes csata után csendül fel ez a zsoltár. Az Isten népében eluralkodik az érzés: Isten "alszik", hisz nem segítette őket győzelemre. Sőt, nagy és sok a nép nyomorúsága. Nagyon veszélyes és ingatag állapot. Ilyenkor könnyű kibillenni a hit biztonságot adó állapotából. Mégsem pártolnak el az Úrtól, hanem megvallják, hogy így is Istenüknek tekintik, akiben bíznak, még ha a körülmények emberi szemszögből nem Isten szeretetét tükrözik is. Miért?

Mert saját fülükkel hallották Isten hajdankori cselekedeteit! Igen ennyire fontos, hogy mit hallunk! A múlt isteni cselekedetei, amelyekről atyáik beszéltek a jelenükben kifejtik hatásukat. Hit- és lélekerősítők! 

A tél közeledtével megannyi immunrendszer erősítőt adunk gyermekeinknek, szeretteinknek, mert féltjük őket! Ne feledjünk el beszélni nekik Isten cselekedeteiről, melyeket mi tapasztaltunk meg, hogy lelki védekezőképességük is erős legyen, "mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül." (Mt. 24,12) Ámen.


2012. november 5., hétfő

Isten szava hozzánk!

"Mondom néktek, hogy ily módon nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogy nem kilencvenkilenc igaz emberen, a kinek nincs szüksége megtérésre." (Lk. 15,7)

Egy régen hallott mondás így szól: Minden jó családban kell egy rossznak lenni. Isten szerint ez így helytelen, hiszen Ő száz százalékosan tervezi magához venni "családját". Jó nekünk ezzel a Isten által kijelentett maximalitással szembesülni, mert egyre inkább hajlamosak vagyunk tudomásul venni, hogy fogy a hívők serege. Jó, hogy ennyien is vagyunk, örülni kell még ennyinek is - halljuk vagy lehet mondjuk is.

Jézus másról beszél. Az egyén és a közösség felelősségéről. Az eltévedt ember és a Krisztus által megigazított, igazzá tett gyülekezet feladatáról. A visszafordulás lehetőségéről és a megkeresés szükségességéről. Mindenkinek lehetősége visszafordulni a rossz irányból és visszatalálni az Atyához, de minden közösségnek, aki Krisztusról neveztetik kötelessége megkeresni az eltévedtet, az elcsatangoltat, az elmenekültet. Mindenkinek örülni akarnak a mennyben. Ne okozzunk csalódást! Ámen.




2012. november 4., vasárnap

Isten szava hozzánk!

"Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt." (Róm.5,8)

Az Istennek szentelt napon, amelyet nyugalom napjának is ismerünk, a mi Urunk, szava által, megnyitja szemünket és meg is nyugtat. Hogyan? Figyelj!
Mindannyian a magunk keresztjét cipelve vagy éppen a másik ember teher hordozását is segítve, azért fordulunk Istenhez, hogy mutassa meg a maga szeretetét. Mutassa meg, hogy szeret. Adjon választ kérdéseinkre, erősítsen meg minket, mert nehezen bírjuk már a betegség, a gyász, a félelem, a reménytelenség, az erőtlenség, a munkanélküliség vagy a munka szorítását. Túlfeszített fizikai és lelki életünkben hozzon nekünk megoldást. Ezt szeretnénk látni és érezni!

Isten azonban, az irántunk való szeretetét, már megmutatta. Mikor még kérni sem tudtuk Ő már megtette azt, amire vágyunk. Mikor még bűnösök voltunk, mikor még ellenségei voltunk, mikor még esély sem volt arra, hogy megváltozzon életünk iránya, Krisztus meghalt érettünk! Így lettünk gyermekeivé a mi Istenünknek. Ha már ellenségeiként szeretett, hogy ne szeretne minket most is, amikor Krisztus által, a hit útján lépdelve, az övéi vagyunk! De figyelnünk kell, mert "az Isten szeretet; és a ki a szeretetben marad, az Istenben marad, és az Isten is ő benne." (1Jn. 4,16) Ámen.


2012. november 3., szombat

Isten szava hozzánk!

"Mert én vagyok az Úr, a te Istened, Izráelnek Szentje, a te megtartód..," (Ézs. 43,3)

Emberi együttélésünkben milyen kimondhatatlan érzést és állapotot jelent, amikor legfőképpen a házastársi életben, de testvéri, szülő gyermeki vagy baráti, felebaráti kapcsolatban megélhetjük az erős összetartozást. Amikor tudod vagy tudhattad, hogy a másik ember jelenlétével, minden erejével, gondoskodásával, hűségével és szeretetével melletted van. Ez tudja igazán bearanyozni életünket, ez emel ki a reménytelen helyzetekben a megadás mélységéből. Az "én és te" hiánya maga a szenvedés. Az egyoldalú ragaszkodás, amikor csak én akarom a közösséget a másik emberrel, rettenetes állapot.

Isten ma vallomást tesz neked! Én és te, mi, összetartozunk. Én a tied vagyok, mondja, mint Istened, Urad és Megtartód. Kész vagyok minden erőmmel,  gondoskodásommal, hűségemmel, szeretetemmel melletted állni. Rám mindig számíthatsz. Vigyázzunk ma és mindenkor, hogy ez a kapcsolat ne legyen egyoldalú és ne szűnjön meg. Hidd el, hogy Neki is fáj, ha gyermeke hűtlenné válik, vagy felületesen éli meg vele kapcsolatát. Ő be tudja aranyozni minden napodat! Ámen.

2012. november 2., péntek

Isten szava hozzánk!

"A ti béketűrésetek által nyeritek meg lelketeket." (Lk. 21,19)

Van egy társasjáték, aminek a neve: Az élet játéka. Az nyer, akinek a legtöbb pénze van, és a játék során annak van sikerélménye, öröme, aki egyetemet végez, nyer a tőzsdén, új autót vagy házat vesz, sokat birtokol és ezzel hatalomra tesz szert. Ha kitartó vagy és ráadásul szerencsés is, hát nyersz. Mondhatnád: ez nem is egy játék, hanem a mindennapi, valós élet. Az élet egy játék.

Jézus azonban másról beszél. Elénk tár ebben a részben egy képet, amiben arra figyelmeztet, hogy az élet egyáltalán nem játék, hanem harc, küzdelem. Isten az övéit nem játékosoknak hívja, hanem vitézeknek. Nekünk nem a földi dolgokért kell küzdenünk, hiszen azokat ő adja nekünk. Mindenkinek azt és annyit, amire szükségünk van eszközként ahhoz, hogy elvégezhessük küldetésünket a mi Istenünk nagyszerű tervében. Ezt a küldetést a Gonosz minden áron, minden eszközzel megpróbálja meghiúsítani, de "te azért a munkának terhét hordozzad, mint a Jézus Krisztus jó vitéze." (2Tim. 2,3) Türelemmel, kitartással, békességes tűréssel "harcold meg a hitnek szép harcát, nyerd el az örök életet, a melyre hívattattál." (1Tim. 6, 12) Ámen, úgy lesz.

2012. november 1., csütörtök

Isten szava hozzánk!

"Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom." (1Kor. 13,1)

Isten a maga képére formálta az embert. A zsoltáros szerint kevéssel tett kisebbé magánál. Istent pedig úgy ismerhetjük meg, mint aki maga a szeretet. (1Ján. 4,16) Így azzal szembesülünk, hogy Isten szeretethordozóvá teremtett minket. Téged is, aki ma is valamit képviselni fogsz az emberek között. Az Úr kezeivel úgy formált meg téged, hogy legjellemzőbb vonásod a szeretet.

Sajnos, ahogy a testünk megterhelésekor, a betegség kínzásában az emberi vonásaink eltorzulnak, a lelki gondjaink súlya alatt, ez az isteni jellemvonás is torzul, elváltozik. Jól tudjuk, hogy ez nem helyes, ezért palástolni akarjuk. Milyenek is vagyunk! A beszéd isteni adományát, anyanyelvünk gazdagságát akarjuk sokszor szeretetképtelenségünk takargatására használni. A szeretet nem szó, hanem cselekvés, szolgálat, munka, vállalás. Éppen ezért fáradságos és időigényes. Ha azonban ma, nem leszünk képesek a szép beszéd mellett, cselekedeteinkkel is szeretni, akkor Isten, de az emberek szemében is értéktelenek leszünk. Lásd meg, kit hogyan tudsz szereteteddel segíteni. Ámen.