"A kiket Isten hatalma őriz hit által az üdvességre, a mely készen van, hogy az utolsó időben nyilvánvalóvá legyen." (1Pét. 1,5)
Hajlamosak vagyunk, mint az igás állat csak előre nézni, csak vízszintesen látni életünket. Isten azonban most szava által figyelmeztet, hogy legyünk igés emberek, akik ma is, de naponként fel tudunk, fel akarunk tekinteni az örökségünk felé, a menny felé. Egyik énekünk utolsó sora csendült fel bennem ma reggel. "Míg elfogy az út, s mennyben nyitsz kaput." (MRÉ 436.) Mi lesz addig, míg elfogy az út?
Előttünk van addig még talán oly sok minden, amikkel szembe kell nézni. Egyre inkább megvalósul mindennapjainkban a péteri meglátás: "az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen!" (1Pét.5,8) Hogyan tudunk megállni az ördöggel szemben? Hogyan tudjuk megóvni tőle szeretteinket, barátainkat, felebarátainkat, a ránk bízottakat? Ha bele gondolunk, be kell vallanunk: ez nem áll hatalmunkban. Ehhez mi kevesek vagyunk. Csak előre nézve elfogyhat az erőnk! Isten azonban szeretettel emeli fel tekintetünket, hogy meglássuk: minket Isten hatalma őriz! Ez a hit legyen velünk ma és mindenkor, míg elfogy az út. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése